Amibe saját magadat juttatod, abból ki is tudsz mászni. Mert teljesen lényegtelen, hogy az élet milyen kártyákat oszt, milyen csalódásokon kell keresztül menned, csak tőled függ, hogy a kudarcaidat előnyödre fordítod-e? A hibáidból tanulsz-e? Hiszen mint tudjuk, kudarc nem létezik, csak visszaigazolás, hogy tudd, még finomítanod, még javítanod kell a dolgokon, hogy elérd azt, amire vágysz!

(forrás: Pinterest)

I.
Sétálok az utcán.
Egy mély lyuk van a járdán.
Beleesem, elvesztem.
Nincs segítség.
Nem az én hibám.
Egy örökkévalóság kell, hogy kitaláljak.

II.
Ugyanazon az utcán sétálok.
Egy mély lyuk van a járdán.
Úgy csinálok, mintha nem látnám.
Újra beleesem.
Nem tudom elhinni, hogy ugyanott vagyok.
De nem az én hibám!
Még nagyon hosszú idő telik el, míg ki tudok jönni.

III.
Ugyanazon az utcán sétálok.
Egy mély lyuk van a járdán.
Látom, hogy ott van.
Mégis beleesem… ez puszta megszokás.
A szemem nyitva van. Tudom, hol vagyok.
Az én hibám!
Azonnal kijövök.

IV.
Ugyanazon az utcán sétálok végig.
Egy mély lyuk van a járdán.
Megkerülöm.

V.
Egy másik utcán sétálok végig.

(Portia Nelson: Önéletrajz öt rövid fejezetben)