Mindenhol arról lehet olvasni, hogy a férfiak hűtlensége mennyire elfogadott, egyre nagyobb számban van jelen. Nem azért, mert a régi időkben ez másképp lett volna, de ma már sokkal nyíltabban vállalja mindenki, és könnyedebben válik beszédtémává. A nőkről viszont sok esetben hallgatunk, pedig egyre nagyobb teret hódít a körükben is. Mi vezet a hűtlenséghez? Miért lépnek félre a nők? Miért jutnak el eddig a döntésig?
(forrás : pinterest)
Az ok, az indíttatás, a történet mindig különböző, ám egy valami az összes nő esetében ugyanaz: nem érezték biztonságban magukat a kapcsolatukban. Ez az őrlődés pedig elegendő oknak minősül ahhoz, hogy problémamegoldás helyett, inkább a könnyebb utat válasszák.
A nők többsége figyelemfelkeltésből lép félre, nem pedig azért, mert égető vágyat érez egy jó férfi test láttán. Bosszút áll mindazért a sértettségért, amit nem mert/ tudott kimondani, vagy amit éppen nem hallgattak meg. Nem azt mondom, hogy a nők hűtlensége sokkal elfogadhatóbb, vagy megbocsájthatóbb, mint a férfiaké. Ugyanolyan aljas és gyáva viselkedés. Mivel pontosan tudja, hogy mekkora fájdalmat okoz annak, aki otthon várja, de ennek ellenére mégis megteszi. Ez esetben viszont már csak egy kérdés merül fel: ha nem érdekli, hogy mit érez a másik, akkor mégis miért megy vissza hozzá? Csak mi komplikáljuk túl: gazdaságra, gyerekre, esküre hivatkozva, pedig ezzel csak a kifogásokat gyártjuk, hogy felmentsük magunkat egy olyan tett alól, ami nem magyarázható semmivel. Ne csald meg a másikat! Ha nem vagy boldog, akkor egyszerűen lépj ki a kapcsolatból és menj tovább!
Meggyőződésem, hogy az a nő, aki boldog, és elégedett, soha nem jut el még a megcsalás gondolatáig sem. Mert teljesen másra fókuszál, mint egy férfi. Egy nő, ha biztonságban érzi magát, ha tisztelik, ha nő lehet a kapcsolatban, akkor nem vágyik többre. Sokkal fontosabb számára, hogy a társa, akivel együtt van, őszinte legyen vele, és beszéljen az érzéseiről, mint, hogy a jó kapcsolatát veszélyeztesse egy laza együttlét miatt.
A férfiak hűtlenségét magyarázzák evolúciós elméletekkel, biológiával, ami mind igaz. De ez min változtat? Akkor ez mentségként szolgálhat minden férfi számára? Lehet ezzel takarózni? Használható kifogásként? Mélyen bennünk élnek azon sztereotípiák, hogy a nők az érzelmeik szerint élnek, a férfiak pedig csak a férfiasságuk szavát hallják meg. Így tehát mondhatnánk, hogy különböző okok miatt lépnek félre. Szerintem azonban ugyanaz vezérli mind a két felet: a jó párkapcsolat hiánya. És mi kell ahhoz, hogy egy férfi és egy nő között jó kapcsolat legyen? Többek között őszinteség és kommunikáció.
Őszintének kell lenni akkor is, ha ez kellemetlen beszélgetéseket von maga után, de csak így tudjátok megismerni egymás vágyait, és talán kikerülni a megalázó megcsalások sorozatát. Azt kell megadnod, amire a másiknak szüksége van, nem pedig azt, amiről azt gondolod, hogy szüksége van. Óriási különbség van a kettő között. Figyeljetek egymásra, halljátok meg a másik vágyait és törekedjetek arra, hogy megkapjon mindent, amitől boldog lehet. Máskülönben miért vagy vele?
Könnyű azzal dobálózni, hogy a férfi azért lép félre, mert szexuálisan túlfűtött, a nő pedig azért, mert már nem érzi a romantikát a kapcsolatban. Ha ezt vennénk alapul, akkor egy olyan világban élnénk, ahol nem létezne boldog párkapcsolat. Márpedig ez biztos nincs így. Sokkal inkább szól olyan alapvető dolgokról, hogy kimondjuk-e azokat a szükségleteinket, amikre vágyunk, meghallgatjuk-e a társunkét, és a legfőbb, hogy képesek vagyunk-e megadni ezt neki vagy sem.
Ha nem akarsz lemaradni az újdonságokról, lájkold az oldalunkat!:)