Amikor lehetőséged van egy kicsit magaddal lenni, akár egy kávézóban, szinte kinyílik a világod, jobban meg tudod figyelni, hogy milyen sok érdekes történet zajlik le előtted, úgy, hogy ügyet sem vetsz rá. Elkapott félmondatok, sorsokat megpecsételő beszélgetések szem-, és fültanújaként biztos észrevetted már, hogy mennyire elbeszélnek egymás mellett az emberek. Mások esetében ezt mindig sokkal könnyebb észrevenni, hiszen saját gyengeségeinkkel szembenézni még akkor is nehéz, ha a tükörből üvöltenek ránk.

Sokszor kerülgettem már, de végre a napokban a kezembe akadt Gary Chapman könyve, az Egymásra hangolva. Hallottam róla jót is, rosszat is, de összességében szinte mindenkit érintő problémát boncolgat. Bár fájó pontokon lépked, azért nem árt néhanapján a saját házunk táján is kisöprögetni.

A meg nem értettség nem csak a kommunikációban van jelen, de bizony a legintimebb közegedben is: a párkapcsolatodban. Hiába fejezed ki a szeretetedet a tőled telhető legtökéletesebb módon, lehet, hogy a másik ebből szinte semmit nem érez. Ettől te frusztráltabb leszel, mert nem értékelik az erőfeszítéseidet, a társad pedig egyre inkább hiányolja majd a törődést. És mindaddig folytatódik a háborúskodás, míg az egyikőtök meg nem unja, míg az érzések el nem múlnak, míg egy ígéretesnek tűnő kapcsolat darabokra nem hullik.

A szeretetkultúra a mai feszített tempójú társadalomban nem szerepel előkelő helyen. Annak ellenére, hogy a legtöbb és egyben legnagyobb ajándék, amit az egyik ember a másiknak adhat: az ideje. A munka ritmusa, az elvárások, a különböző szerepekben való megfelelési kényszer nem támogatják ezt, sőt inkább arra sarkallnak, hogy anyagiakkal pótoljuk a jelenlétünk hiányát. Hogyan is lehetne azt remélni, hogy törődjünk egymás valódi igényeivel?!

De a jó hír az, hogy létezik megoldás! Viszont a könyv szerzője sem ígéri, hogy ez könnyű lesz: áldozatokat, időt, energiát igényel az odafigyelés, a másik szükségleteinek megismerése és maximális kielégítése. Ami garantált, hogy az eredmény százszorosan kárpótol majd a fáradozásaidért, és olyan szeretetben lehet részed, amit csak álmaidban remélsz.

Nem divat az érzésekről beszélni, sokkal inkább jelen van az énközpontúság, a birtoklási vágy, sőt szinte már az azonnali élvezetek harácsolása. Amivel nincs is semmi probléma, csak nem összeegyeztethető azzal, amit egy párkapcsolat igényel. Sebzett emberek sétálnak az utcákon, mindenki hordozza magával a sérüléseit. A különbséget csak az jelenti közöttük, hogy valaki vállalta a lelki munkát, és megtanulta, hogy a múltbeli hibáinkat nem szükségszerű a jövőben is elkövetnünk. Ha azt szeretnéd, hogy a másik maximálisan érezze a szeretetedet, akkor el kell engedned a fejedben berögzült monológot, hogy „te csak így tudod kimutatni és kész”. Döntést kell hoznod, még hozzá nap, mint nap, hogy törekedni fogsz arra, hogy betöltsd a párod szeretetigényét. Ugyanis, a szeretet szeretetet vált ki a másikból is. Ha meglátod, hogy a tőled –eddig idegen-, ám de apró figyelmességek csodákra képesek, és mérhetetlen boldogságot okoznak a párodnak, akkor szinte fanatikusan űzöd majd ezt a komoly játékot.

Szeretni, szeretve lenni a legjobb érzések egyike, és mindenki számára elérhető. Megteremtheted a harmóniát az otthonodban, véget vethetsz az örökös marakodásnak, csupán azzal, hogy megérted, hogy a párod miből érzi a szeretetedet. Utána pedig már csak tőled függ, hogy cselekszel-e, vagy pedig a kanapédban ülve karba tett kézzel várod, hogy a kapcsolatod működjön. 5 szeretetnyelv, megannyi megindító történet, és egy kapaszkodó, amit megragadva csodás érzésekkel és élményekkel gazdagodhatsz. Nekem ezt adta ez a könyv, és neked?

Jártál már a facebook oldalunkon?

(KATT IDE!)

Lájkolj, hogy le ne maradj az újdonságokról!