Sokan azért nem mennek bele egy párkapcsolatba, mert túl sokat csalódtak már, inkább maradnak egyedül. Ez az élethelyzet biztonságosabb, megszokott, lehet tudni, hogy mire számíthat az ember. Csalódtam már én is. Nem is egyszer. Vállaltam a pofonokat, amik felém özönlöttek, voltam padlón, de ezek ellenére újra és újra beleugrom az ismeretlenbe. Mert megéri.
Csalódni egy olyan emberben, akiért mindenedet odaadnád, rettenetesen fájdalmas és kiábrándító tud lenni. Erre még senki nem talált ki egy kész receptet, hogy hogyan lehetne elviselhetőbbé tenni. Így hát mindenki végigéli azokat a keserves heteket/hónapokat, fájdalommal, sírással, megtépázott önbecsüléssel. A gyógyulási folyamat egy bizonyos részén válaszút elé kerülsz: reménykedsz tovább vagy lezárod magadban és továbblépsz. Ez az a pont, ami valakinél kihúzódik több hétig, valaki pedig képes azonnal dönteni. Nem tudom, te hogyan éled meg, de a bizonytalanságnál - amikor fogalmad sincs, hogy mit is akarsz igazán- kevesebb lélekölő állapot létezik. Ha megpróbálod a helyzetből a legjobbat kihozni, és mindent szinte mintaszerűen tudsz végigvinni és kilábalsz a csalódásból, mikor már elhinnéd, hogy minden rendben, akkor megjelenik a bizalmatlanság. És jó mélyen magába szippant.
Teljesen érthető ez a reakció, hiszen a gyerek is ebből tanul kiskorában: megérinti a forró edényt, megégeti magát és legközelebb már sokkal óvatosabb lesz, nehogy újabb fájdalom érje. De a kapcsolatoknál ez sokkal összetettebb, elvégre milyen utópisztikus társadalom az, ahol csak olyanok élnek együtt, akiket még soha senki nem bántott meg. Így tehát muszáj kockáztatni! Bármennyire is félelmetes megnyílni újra valaki előtt, kitárulkozni, nincs más lehetőség. Hinned kell abban, hogy az előző kapcsolatodból eleget tanultál, nem ő volt a megfelelő ember számodra és most sikerülni fog! Nem azonosulhatsz a múltaddal és a kudarcokkal, különben elfelejtesz a jelenben élni! Igen, érni fognak sérelmek, igen, lehet, hogy fájni fog, de megéri. Egy jól működő kapcsolatot fenntartani, és fejleszteni nem könnyű, de az, amit ad, az semmi mással nem összehasonlítható.
Mindig mindent utólag értesz meg, visszanézve fogod látni az összefüggéseket, hogy pontosan úgy történtek a dolgok, ahogy annak lennie kellett. A negatív eseményeknek is megvan az oka, így a kudarcaidnak is megvan a maguk értelme, csak nyisd ki a szemed és figyelj!
"Egyszerűen jobban félnek a kudarctól, mint amennyire vágynak a sikerre. Sajnos az életnek megvannak a maga hullámhegyei és hullámvölgyei, ami azt jelenti, hogy ha nyerni akarsz, el kell fogadnod a kudarcot is. Lehetetlen langyos középszerben tölteni az életet." /Donald Trump/