A csalódások melegágya

 2013.09.06. 16:07

SokaBlog 17_1.jpgn azért nem mennek bele egy párkapcsolatba, mert túl sokat csalódtak már, inkább maradnak egyedül. Ez az élethelyzet biztonságosabb, megszokott, lehet tudni, hogy mire számíthat az ember. Csalódtam már én is. Nem is egyszer. Vállaltam a pofonokat, amik felém özönlöttek, voltam padlón, de ezek ellenére újra és újra beleugrom az ismeretlenbe. Mert megéri.

Csalódni egy olyan emberben, akiért mindenedet odaadnád, rettenetesen fájdalmas és kiábrándító tud lenni. Erre még senki nem talált ki egy kész receptet, hogy hogyan lehetne elviselhetőbbé tenni. Így hát mindenki végigéli azokat a keserves heteket/hónapokat, fájdalommal, sírással, megtépázott önbecsüléssel. A gyógyulási folyamat egy bizonyos részén válaszút elé kerülsz: reménykedsz tovább vagy lezárod magadban és továbblépsz. Ez az a pont, ami valakinél kihúzódik több hétig, valaki pedig képes azonnal dönteni. Nem tudom, te hogyan éled meg, de a bizonytalanságnál - amikor fogalmad sincs, hogy mit is akarsz igazán- kevesebb lélekölő állapot létezik. Ha megpróbálod a helyzetből a legjobbat kihozni, és mindent szinte mintaszerűen tudsz végigvinni és kilábalsz a csalódásból, mikor már elhinnéd, hogy minden rendben, akkor megjelenik a bizalmatlanság. És jó mélyen magába szippant.

Teljesen érthető ez a reakció, hiszen a gyerek is ebből tanul kiskorában: megérinti a forró edényt, megégeti magát és legközelebb már sokkal óvatosabb lesz, nehogy újabb fájdalom érje. De a kapcsolatoknál ez sokkal összetettebb, elvégre milyen utópisztikus társadalom az, ahol csak olyanok élnek együtt, akiket még soha senki nem bántott meg. Így tehát muszáj kockáztatni! Bármennyire is félelmetes megnyílni újra valaki előtt, kitárulkozni, nincs más lehetőség. Hinned kell abban, hogy az előző kapcsolatodból eleget tanultál, nem ő volt a megfelelő ember számodra és most sikerülni fog! Nem azonosulhatsz a múltaddal és a kudarcokkal, különben elfelejtesz a jelenben élni! Igen, érni fognak sérelmek, igen, lehet, hogy fájni fog, de megéri. Egy jól működő kapcsolatot fenntartani, és fejleszteni nem könnyű, de az, amit ad, az semmi mással nem összehasonlítható.

Mindig mindent utólag értesz meg, visszanézve fogod látni az összefüggéseket, hogy pontosan úgy történtek a dolgok, ahogy annak lennie kellett. A negatív eseményeknek is megvan az oka, így a kudarcaidnak is megvan a maguk értelme, csak nyisd ki a szemed és figyelj!

"Egyszerűen jobban félnek a kudarctól, mint amennyire vágynak a sikerre. Sajnos az életnek megvannak a maga hullámhegyei és hullámvölgyei, ami azt jelenti, hogy ha nyerni akarsz, el kell fogadnod a kudarcot is. Lehetetlen langyos középszerben tölteni az életet." /Donald Trump/
 

A bejegyzés trackback címe:

https://par-baj.blog.hu/api/trackback/id/tr835497116

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

na4 2013.09.07. 09:56:12

Ugyan, a szingliség tök jó: független vagy, senki nem pofázik bele az életedbe, és teszel amit akarsz.

Dexter007 2013.09.07. 11:06:21

@na4: és ha pár év(tized) után a szingli rájön, hogy öregségére magányos maradt? persze, lehet tudatos döntés a szingliség, de a fenti poszt nem erről szól, hanem arról, hogy ne a kudarctól való félelem határozza meg az életünket...

csepke 2013.09.07. 12:23:24

@na4: ...és nem számíthatsz senkire sem. Persze-persze tudom a barátok, de az is másfajta kapcsolat, annak van egy határa. Valamint, idővel amikor mindenki szép csendben családot alapított, a szingli azon veszi észre magát hogy már nem mindig van társ a bulikhoz, hiszen mindenkinek elsősorban a családja a fontos. Aztán már lassan nem is hívják olyan helyekre ahol csupa pár van, jobb a békesség alapon, mert egy lekötetlen vegyértékével pontenciális veszélyforrást jelent a párokra....

Lángharcos 2013.09.07. 13:23:16

@Dexter007: Megöregedve mindenki magányos lesz, mert ha van is házastársad, egyikőtök előbb fog meghalni, és utána ott marad magányosan a másik - várva a halált.

Persze, ott lesznek a gyermekek és unokák.. akik élik a saját életüket, és teher nekik, hogy "bébiszitteljék" a nagymamát. Mert ott lesznek a mindennapos problémák, az aktuális nehézségek, a tini élet tragédiái és prioritásai..

Szóval akár szingli, akár házas, családos.. öregkorára mindenki magányosan és egyedül hal meg.

bigmax 2013.09.07. 13:30:09

A felnőtt ,értelmes ember ritkán csalódik és ritkán használják ki érzelmileg ,mert jól tud dönteni amikor párt keres és választ magának.rossz stratégia és agyatlanság nem tesz senkit nyertessé.Szinglinek lenni lehet ideig-óráig de mivel természetellenes ezért csak kevesek képesek elviselni ezt a fajta életmódot.

Karnamantra 2013.09.07. 14:16:35

@csepke: Ez nagyon nem igaz. Hogy érted, hogy nem hívják sehova csak azért, mert egyedülálló? Meg hogy csak "bulizni" jár egy ilyen? Mást nem tehet egy szingli? Nincs értelmes szelete az életnek, csakis kizárólag a párkapcsolat? Teljesen félreértelmezed ezt az egészet.

Karnamantra 2013.09.07. 14:16:55

@Lángharcos: Arról nem is beszélve, hogy amint kirepülnek a gyereket minimum a felsőoktatásba, a férjek nagy része (ha nem egésze) elhagyja feleségét egy fiatalabbért.

Se térs, se gyerek, ez jár minden ötvenes nőnek. Ha nem is hagyják el, hát rendszeresen csalják. Nem élet már az övéké. A társadalom kivetettjei. Teljesen haszontalanok, amit, ha más nem, hát a munkaerőpiac is bizonyít.

Rebelde 2013.09.07. 15:49:00

Mindenki volt már szingli, hosszabb rövidebb ideig, csak van aki elfelejti vagy igyekszik elfelejteni, többnyire ők fikázzák őket...

mindig jobb más háza előtt sepregetni, ha otthon már nem férnek a szeméttől
süti beállítások módosítása