Egy párkapcsolat minőségéről kívülről mérvadó véleményt alkotni lehetetlen. Pusztán a külsőségek alapján megbélyegezni, elítélni egy kapcsolatot, kisebbfajta ego simogatásnak tűnik. Nem tudhatod, hogy milyen erős kapocs tarthat össze két olyan embert, akik nem illenek bele a társadalom által tökéletesnek vélt mintába. És egyébként miért is kellene bárkinek is megfelelni? Ki dönti el, hogy mi számít tökéletesnek?

A tökéletességre törekvés olyan méreteket öltött, hogy sokakat sodor az örökös megfelelési kényszer irányába. Igyekszünk betagozódni, a társadalom által elvárt normáknak megfelelni és mindent elhinni, amit követendő példának állít elénk. Nem akarunk különbözni, egységre vágyunk, olyasvalakivé szeretnénk válni, akit a többség és befogad. Ezért akár olyan szabályoknak is hajlandóak vagyunk megfelelni, amelyek elveszik tőlünk a boldogság lehetőségét.

A különbözőségek pontosan akkora előnyt jelentenek a kapcsolatban, mint a hasonlóságok. Nincs arra vonatkozó statisztika, hogy csak ez, vagy csak a párosítás működik. Sokkal összetettebb a viselkedésünk ennél, és igazából minden az alkalmazkodáson múlik. Ez pedig egyénenként változó. Mindenki maga dönti el, hogy milyen mennyiségű és minőségű kompromisszumot képes kötni. Egy kapcsolatot nem az azonosságok tesznek erőssé, hanem a közös kapcsolódási pontok: szexuálisan, érzelmileg, szellemileg.

A legtöbb ítéletet a hozzánk közel állók fogalmazzák meg, akik aggodalmukkal igyekeznek megóvni minden egyes potenciális veszélyforrástól, aki eltér a megszokott mintától. Jó szándékuk ellenére a legtöbbet ők árthatnak egy kapcsolatnak, holott csak támogatást és elfogadást remélnénk tőlük. Bármennyire is a legjobbat akarják nekünk, ők nem tudják mi az, amire vágyunk, mi az, ami boldoggá tesz minket. Így tehát függetlenítsd magad azon véleményektől, mai csak árthatnak neked, és döntsd el te, hogy mire van szükséged! Elvégre senki nem ismer téged jobban magadnál.