Félig tele van a pohár, vagy félig üres? Lehetőség vagy probléma? Kudarc vagy tapasztalás? Fájdalom vagy fejlődés? Optimista vagy pesszimista? Egy döntés. Egy életszemlélet. Egy hozzáállás. Egy eszköz. A kérdés csupán csak az, hogy melyiket választod?

Ugyanabban a világban élünk, ugyanolyan szörnyűségek történnek mindannyiunkkal, mégis egyikünk az élet napos oldalát látja, míg a másik csak a sötét és riasztó részét. Te csodálattal nézed, ahogy a fa elveszti sárga leveleit, míg valaki azt látja, hogy elmúlt a nyár, jön a szürke ősz és a hideg, és nincs is kedve kimozdulni otthonról. Te meglátsz a metrón egy apró mosolyt és visszamosolyogsz, míg más magába roskadva szenvedi végig azt a 15 perces utat, a kemény, szakadt bőrülésen. Te nevetve szemet hunysz afölött, hogy a gyermeked szanaszét hagyta a játékait és a kellős közepén elaludt, míg valaki szitkozódások közepette elkönyveli, hogy rosszul nevelte ezt a csemetét és semmi sem lesz belőle. Mindannyiunknak adott a lehetőség, hogy melyik oldalról közelítjük meg az eseményeket. 

Nagyon érdekes és tanulságos egy napot megélni úgy, hogy megpróbálod minden történésben meglátni a jót, a pozitívumot. Olyan érzéseket fogsz megtapasztalni, olyan nyugodtságot, ami sokkal közelebb visz a belső békéd megteremtéséhez. Ugyanannyi energiánkba telik valamiről pozitívat és negatívat is gondolni, akkor miért ne tennénk az előbbit? Biztos hallottál már a vonzás törvényéről, vagy ha nem, már számtalan alkalommal tapasztaltad az életedben, anélkül, hogy tudtad volna, hogy ez történik veled. Adott egy nap, amikor nyűgösen ébredsz, a hajadat is elaludtad, belerúgtál a küszöbbe, vagy a létező legrosszabb: sikerült rálépni egy legó darabra. Mivel késésben vagy, sietsz a konyhában, kapkodsz, leöntöd magad kávéval. Nincs időd reggelizni a felesleges átöltözés miatt, így még nyűgösebben indulsz a munkába. A szokásos útvonalon, ahol mindig a legrövidebb idő alatt értél be az irodába, most hatalmas dugó van , te pedig biztos, hogy elkésel a megbeszélésről. A kocsiban ülve nem tudsz másra gondolni, mint ,hogy soha nem érsz be, ennek a napnak már lőttek, az egész egy katasztrófa. Az irodába érve, a prezentáció kezdetén veszed észre, hogy nem nyomtattad ki az összes bemutató anyagot, sőt a grafikonokról készült cd is otthon maradt. Amint hazaérsz, látod, hogy a vacsorából alig maradt, és a lakás inkább hasonlít egy háború sújtotta területre, mint a béke szigetére egy nehéz nap után. És csak, hogy a koronát feltedd az egészre, még jól összeveszel a pároddal/gyerekeddel, mert hát türelmed már nem sok maradt.

Ellenben mi történt volna akkor, ha már a szerencsétlenkedős reggeleden, ami mindannyiunkkal előfordul néha, nevetsz egy jót, és elfogadod, hogy hát ez a mai nap egy kicsit döcögősen indul, de egye-fene. A dugóban töltött időt felhasználhattad volna arra, hogy jobban felkészülj a prezentációdra, vagy beszélj pár szót telefonon a családoddal/barátoddal/gyerekeddel. Idegeskedhetsz, szitkozódhatsz, de, hogy előbb semmiképp sem érsz be, az 100%. Késésedet felhasználhatod a megbeszélés megnyitásához és némi öniróniával fűszerezve elmondhatod milyen szerencsétlenül indult a napod, de bízol benne, hogy még ki tudsz hozni belőle valami jót. Már teljesen más hangulatban érkezel haza, ahol szintén elmesélheted a családodnak és nevethettek mindannyian az egészen egy jót.

Igen, sok olyan esemény van, amiben nehéz meglátni a pozitívat (betegség, haláleset, tragédia, munkavesztés stb.). De látnod kell, hogy mit érsz el az egyik viselkedéssel és mit a másikkal. Ha a nehézségekre fókuszálsz, tovább fog tartani, kihatással lesz minden egyes pillanatodra, és olyan állapotban leszel, hogy még több rossz eseményt vonzol be magadnak. Akár hiszel benne, akár nem, a "Csőstül jön a baj" élethelyzetet már jól ismered. Ezt meg lehet akasztani, ki tudod zökkenteni magad ebből. Illetve alakulhat úgy is, hogy nem, de ilyenkor ha a fejed tetejére állsz, sem fog semmi megváltozni. Meg kell tapasztalnod ezt is, és egy jó nevetéssel, öniróniával tovább siklani rajta. Nálunk sokkal hatalmasabb erők is léteznek, amit képtelen vagy befolyásolni,de a saját gondolataid fölött képes vagy uralkodni. Te döntöd el, hogy melyik oldalát nézed a történéseknek: a pozitívat vagy a negatívat.

Lehetőséged van arra, hogy energiával töltsd fel magad akkor is, amikor szörnyű dolgok történnek veled. Az eseményeket nem tudod megváltoztatni, nem tudod semmissé tenni, de reagálhatsz rájuk úgy, hogy attól ne érezd rosszabbul magad. És meglátod majd, hogy a világod milyen mértékben változik meg és nyílik ki. Olyan új emberek lépnek be az életedbe, olyan új érzések kerítenek hatalmukba, amik létezéséről eddig nem is tudtál. A fókuszod megváltoztatásával te is látni fogod, hogy a világon mennyi csoda létezik, csak tőled függ, hogy ezeket akarod-e látni vagy sem.

Koncentrálhatsz arra, hogy mi hiányzik az életedből, vagy hálás lehetsz azért, amid már megvan. Ha hallottál már Nick Vujicic-ről, ő ennek a szemléletmódnak az egyik legjobb nagykövete. Kezek és lábak nélkül született, az élet meggyötörte őt, mégis képes volt a hiányosságait elfogadni, és olyan erényt kovácsolni belőle, hogy világszerte tart előadásokat a kitartásról és arról, hogy soha ne add fel. Ha valakitől, hát az ő szájából nagyon is hitelesnek hangzanak ezek a szavak.

Felveheted a szemellenzőt és keresheted a szörnyűségeket, igazságtalanságokat az életedben, meg is fogod találni. Sőt! Még több ilyen dolog fog veled történni, mert az apró örömöket már észre sem veszed. De láthatod a világot és a szépségeit, örömeit is, csak ki kell nyitni a szemedet. Igen, ez innentől kezdve egy új élet kezdete...

Tipp! Próbáld ki! Tedd szebbé a napodat, vedd észre az apró csodákat! Fedezd fel mindenben a jót!